Pár héttel később, egy szép, szombati napon, borús idő köszöntött a Roxfort lakóira. Gika reggel hét órakor ébredt, és azonnal beugrott neki, hogy szombat van, tehát sokáig aludhatna. De beférkőzött egy gondolat az agyába... Egy gondolat, miszerint aznap véghez kell vinnie valamit. Mivel ez a gondolat nem nagyon hagyta nyugodni, felkeltette Betsyt és beszámolt neki is erről. Aztán barátnőjével együtt elkezdtek gondolkozni. Végül úgy döntöttek, hogy elő április 1.-jét tartanak. Vagyis egy kis zűrzavart okoznak a konyhában.

Aznapra egy kisebb csajbuli volt megbeszélve Laylával. Úgy volt, hogy jön Melanie is, de sürgősen haza kellett utaznia, családi okok miatt. A csajbuli egy kis piknicezés lesz a Fekete-tó melletti kis tisztáson. Tovább gondolkoztak, de végül úgy döntöttek, nem Laylát fogják megviccelni, hanem, mondjuk a fiúkat. Ha felrobbantják a konyhát, a fiúknak, név szerint Jamesnek, Albusnak és Scorpiusnak, nem lesz más lehetősége, mint velük piknicezni.

Reggeli után el is tervezték, hogy miként fogják végrehajtani a csodálatos tervüket. Első lépés az volt, hogy felkeresik Laylát és beavatják a terv részleteibe, talán, még segítséget is kérnek tőle.

- Sziasztok! – köszönt rájuk hangosan Layla, mikor meglátta a két lányt.

- Szia. – mosolygott rá Betsy, majd rögtön a tárgyra tért. – Na, akkor ma piknic?

- Hát... Felőlem.

- Rendben – kezdte Gika is. -, akkor most nagyon figyelj. Elmész a konyhára pontban 11 órakor. Nem, nem érdekel, hogy akkor épp órán lennél! Elmész és kész! Onnan elhozod a piknicezéshez szánt kaját, és berakod a szobánkba. Aztán pedig jó messzire kerülsz a konyhától. Rendben? – adta ki az utasításokat a lány.

- Azt hiszem, de, várj... Ezt most mind miért is csináljuk? A végén valami... Poén lesz? – kérdezi Layla.

- Majd meglátod. Ja, és délután egykor pedig lent találkozunk a tónál, tudod, ahol a múltkor is. Na szia! – köszöntek el.

Aztán el is kezdték az előkészületeket. Bementek kedvenc szobájukba, amelyikben a könyv segítségével varázslatokat tudnak kifejleszteni, és alkottak. Egy olyan varázsigét, amivel fel tudják robbantani a konyhát, hogy a manóknak ne essen semmi baja. 11órakor már teljesen készek voltak mindennel, már csak várniuk kellett. Ha Layla 11-kor elmegy a piknic cuccért, még fél óra, mire felviszi, és visszamegy a klubhelyiségébe.

Amikor letelt a fél óra, a lányok elindultak a konyha felé. A kastély túlsó végében levő Layla és társai már csak a robbanást hallották. Nem volt szokatlan dolog a Roxfortban a robbanás, de mikor meghallották, már mindenki tudta, hogy ki, vagyis, hogy kik a bűnösök.

- Hogy gondolták, hogy már a konyhát is felrobbantják??? MÉGIS, MAGUK NORMÁLISAK??? – aki hallotta már McGalagonyt üvölteni, az nagyjából tudja, milyen érzés volt a lányoknak végig hallgatni a tanár kiabálását, de ez most kicsit másabb volt. Rég volt már ilyen mérges. Még akkor sem volt ennyire, amikor a Griffendél tornyot robbantották fel, pedig az aztán nagy robbanás volt! És akkor még nem ismerték ezt a varázsigét, tehát bárki meghalhatott volna. Most meg nem.

- Hát... – kezdte Gika.

- Tudja tanárnő... – folytatta Betsy.

- Mi csak...

- Nem hittük volna, hogy tényleg felrobban.

- Igen, azt hittük, csak poénból írták rá a csomagolásra. – fejezte be már vigyorogva, Gika.

- Tudják, most írnom kéne a szüleiknek – kezdte el a büntetés ismertetését a tanárnő. – de azt hiszem, az nem lenne nagyon nagy büntetés számukra. Azt hittem, ha külön szobát adok maguknak, véget vetnek az öldöklésnek. Ami sok, az sok. De, mivel mást nem igazán tehetek, levonok fejenként 5 pontot a házuktól. – fejezte be, aztán a többi diákhoz fordult, és felerősítette a hangját – Mivel valakik felrobbantották a konyha nagy részét, nincs ennivalónk. Tudunk szerezni Roxmortsból, de az csak estére lesz kész, és jut ide. Tehát, megkérek mindenkit, hogy bírja ki estig! Köszönöm.

Ez idő alatt, mikor James megtudta, hogy, valószínűleg a két lány felrobbantotta a konyhát, azonnal lement a manókhoz, hogy rákérdezzen pár dologra.

- Nincs étel, uram, nincs... – kezdték azonnal a manók.

- Tudom. Egy pár dolgot szeretnék megkérdezni tőletek. – szólt James. – Először is Betsy és Gika jártak itt a délelőtt folyamán?

- Ma? Nem, ma nem... Még tegnap voltak itt, ma csak az a másik lány, az a szőke hajú volt itt, hogy elvigye a piknichez szánt kosarakat.

- Milyen piknic? – kérdezte James.

- Amit ma fognak tartani, a két kisasszony, meg a másik, az a szőke. – válaszolt egy másik manó.

James szépen megköszönte az információkat, majd lelépett. Megkereste kedvenc öccsét és annak legjobb haverját, hogy megkérdezze tőlük, lenne-e kedvük lemenni és megnézni a lányok piknicjét.

- Piknicezni fognak? – kérdezte Scorpius. – És ott lesz Giak is? – tette fel a másik kérdését is felcsillanó szemekkel.

- Meg Betsy is. – mondta, majd rákacsintott a szőke fiúra.

- A húgom engem nem nagyon érdekel... – mondta Scorpius.

- De engem igen. – szólt tök lazán James.

Eközben a két lány felment közös szobájukba, ahol örömmel vették észre, hogy akciójuk sikerrel járt. Bár még korántsem volt vége a napnak, a kosár a szobában volt, tehát miután végeztek a bűbájtan házi megírásával, háromnegyed egykor elindultak a piknicezés színhelyére. Lent a tisztáson Layla még nem volt ott, tehát Betsyék elkezdték lerakni a plédet és kicsomagolni a kaját. Mivel nem is reggeliztek, elég éhesek voltak, de úgy voltak vele, megvárják Laylát. És a többieket. Szinte biztosak voltak benne, hogy a fiúk is lejönnek.

- Betsy. – szólalt meg hosszú hallgatás után Gika. – És ha a fiúk tényleg lejönnek, mit is fogunk mi csinálni? – kérdezte.

- Hát gondolom eszünk, iszunk, pihizünk. – felelte barátnője.

Ebben a percben jelent meg a színen Layla, Albus Potter társaságában. Köztudott volt, hogy barátnőjük eléggé jóban van a Potter fiúval, és a lányok azt is tudták, hogy Layla nem teljesen közömbös a fiú iránt. Vagyis tetszik neki, de ez hétpecsétes titok volt.

- Sziasztok! – köszönt jó hangosan Layla. – Megint hatalmasat alkottatok, ez a konyh...

- Neked is szia Layla! Khmmm... – szólt rá hangosan Betsy. A fiúknak elméletben nem szabadott tudniuk, hogy ők robbantották fel a konyhát. Bár így is mindenki tudja, de, ha ki is mondták volna, más lett volna a helyzet. Sokkal másabb.

- Hello. Jönnek a többiek is. Mindenki tudja, hogy ez a ti művetek, nem kell titkolózni. Csak adjatok enni, mert éhen halunk. – közölte Albus, majd leült a plédre a három lány mellé.

Kisvártatva megérkezett James is, majd befutott Scorpius is. Amikor a szőke fiú is leült a plédre Betsy és Gika összenéztek. Mind ketten ugyanarra gondoltak: „Mi lesz még itt?” meg „Kikkel vagyunk összezárva?!” Tehát a hangulat meg volt.

Elkezdtek enni, ami elég érdekes látvány lehetett. Főleg, hogy Layla végig beszélt. Nem csak evés közben, evés után is. Egy ideig még elviselhető volt, de aztán már abba hagyhatta volna. Végül Albus elégelte meg a helyzetet, nem sokkal, hogy befejezték az evést, és majdnem minden kaja elfogyott, kézen fogta a szőke lányt, és elindultak; be az erdőbe.

- Legalább velük nem lesz több gond. – szólt James, majd kifeküdt. Mármint a pléden, és lecsukta a szemét. Betsy egy ideig nézte majd megszólalt:

- Igen, én is elfáradtam. – és ezzel ő is lehajtotta a fejét; a fiú mellkasára. Scorpius arcáról undort lehetett leolvasni, és ez gondolom nem a húgára vonatkozott. Jóban voltak ugyan Jamesszel, de azért annyira nem, hogy lássa, hogyan enyeleg a húgával.

- Van egy ötletem. – szólalt meg Gika nagyon halkan, majd elindult a tó felé, és magával húzta Scorpiust is. Úgy látszott Betsy és James vagy elaludt, vagy csak nagyon a gondolataikba mélyedtek, persze csukott szemmel, tehát Gika véghez vihette a tervét. Elővarázsolt egy vödröt és teletöltötte vízzel. Fogták a vízzel teli vödröt Scorpiusszal, majd odamentek a pléden fekvő-alvó pároshoz, és... Rájuk öntötték a vizet. Betsy sikoltva pattant fel, majd elkezdte kergetni Gikát és a bátyját is. James követte őket. A vége az lett, hogy Betsy bele akarta lökni Gikát a tóba, de a lány magával húzta barátnőjét is, így mind a ketten a tóban kötöttek ki. Mikor a fiúk észrevették ezt, ki akarták segíteni őket a vízből, de a lányok őket is behúzták, tehát már mind a négyen a vízben fröcskölték egymást, és nevettek.

Sajnos nem tarthatott sokáig ez az idilli pillanat, mert megjelent a tisztás végében McGalagony, odasietett hozzájuk, és elkezdte a beszédét.

- Lehet, hogy még nem említettem soha, de a roxforti Fekete-tóban tilos ruhástól fürdeni, és belelökni a másikat. A fröcskölésről meg már nem is nyilatkozom. – közölte halál merev arccal, majd beparancsolta a négy fiatalt a kastélyba.

A lányok behívták magukhoz a fiúkat a szobájukba, nem akarták, hogy ilyen vizes ruhákban mászkáljanak a kastélyban, tehát mind a négyen a két lány szobájában dekkoltak. Pár percig volt csak nyugtuk, amikor is valaki elkezdett dörömbölni az ajtón:

- GIKA! BETSY! TUDOM, HOGY BENN VAGYTOK! OHGY KÉPZELTÉTEK, HOGY ITT HAGYTOM ENGEM, VELE? EGYEDÜL? MOST AZONNAL NYISSÁTOK KI AZ AJTÓT! – hallatszódott be a szobába Layla üvöltözése.

A lányok ijedten összenéztek, majd kinyitották az ajtót és beengedték rajta a vöröslő szemű Laylát, akinek, mintha szemei villámokat szórtak volna. Layla mögött ott baktatott Albus is, kissé megszeppenve a történtektől.

A fiúk elmentek gyorsan zuhanyozni, majd rájöttek, hogy a ruháik vizesek, tehát ott kell maradniuk éjszakára is. Jellemző. De még csak délután volt. Olyan fél óra múlva McGalagony bemondta a hangos bemondóba, hogy van kaja, tehát a három lány lement a nagyterembe és csórtak kaját, majd felvitték, hogy megoszthassák a fiúkkal. Mire visszaértek a szobába már este volt. Betsy kijelentette, hogy nem fog a bátyjával aludni, James meg közölte, hogy ő pedig Betsyvel szeretne aludni. Layla kicsit lenyugodott, majd bele egyezett abba, hogy Albusszal aludnak a két matracon a földön. Gika pedig, Scorpiusszal osztja majd meg az ágyát. Persze nem kell semmi rosszra gondolni. Még.

Aztán az este folyamán persze történtek dolgok. Először is a fiúk kitalálták, hogy üvegezős felelsz vagy merszet akarnak játszani. Vagyis annak a másik verzióját, a felelsz, vagy meghalsz nevű csodálatos játékot... Aztán mégis a felelsz, vagy mersz mellett döntöttek.

Először Gika pörgetett. Az üveg szája Jamesre mutatott, majd elhangzott a nagy kérdés, miszerint:

- Felelsz, vagy mersz?

- Merek. – válaszolta James.

- Akkor, azt hiszem, Betsy kapni fog egy puszit. – mondta mosolyogva Gika. Aztán ránézett kedvenc barátnőjére is, aki valamilyen oknál fogva dühösen nézett vissza rá, és azt tátogta Gikának, hogy:

- Még visszakapod. Meghalsz.

Gika válaszul csak mosolygott. James szép lassan felemelkedett a matracról, amin a játék folyt, majd átült Betsy mellé, és adott a lánynak egy apró puszit. Az arcára.

- Na, most ki jön? – kérdezte pár másodpercnyi várakozás után Layla. Türelmetlenség forever.

- Gondolom én. – szólt nagy egósan James, majd a kezébe vette az üveget, és megpörgette. Az üveg pörgött egy darabig a matracon, aztán Gikára mutatva megállt. – Hm, felelsz vagy mersz? – kérdezte.

- Ó. – nyögte be Gika, mikor recognizálta, hogy az üveg szája rá mutat, majd azért James kérdésére is válaszolt. – Felelek. Az izgibb részek majd később jönnek.

- Rendben.

James egy darabig nem szólalt meg, a tökéletes kérdésen gondolkodott. Nem akart semmi perverzt kérdezni, de azért ilyenek is eszébe jutottak, közben meg vigyorgott. Amire persze a lányok csak azt kérdezgették, hogy: „Mi van?” Aztán végül James a világ legegyszerűbb kérdését tette fel.

- Bejön neked Scorpius. Igaz?

- Válaszolni is kell? – így Gika.

- Hé, ez nem ééér. Na? – így Scorpius.

- Jeah – így Betsy.

- Pff – így Albus.

- Én tudom, én tudom, én tudom, mondd meg Gikaaa, vagy hadd mondjam ééééén. – így Layla.

Aztán végül James elégelte meg a helyzetet.

- Na kuss legyen már! Gika?

- Hú. – mély levegővétel – Utálom Scorpiust. Mocskos halálfaló. – nyögte ki végül a választ, ami nem volt teljes mértékben igaz, de hát ez van.

- Oké. Te jössz. – egyezett bele James, majd átadta az üveget Gikának. – Megint. – tette hozzá, széles mosollyal az arcán. Közben Gika oldalpillantást vetett Scorpiusra is, és nem túl jó kedvvel vette észre, hogy a fiút kicsit letörte az, amit mondott. „Nem tiszta a lelkiismereted?” – gondolta magában Gika.

Majd pörgetett.

A üveg szép lassan pörgött, és pörgött... Végül Betsyre mutatva áll meg, így Gika szélesen elvigyorodott. Betsy pedig elröhögte magát.

- Fogós kérdést szeretnél, vagy egy izgi kis feladatot? – kérdezte Gika.

- Te mondtad. Az izgisebb részek később jönnek. Kérdezz. – döntött egy cseppnyi gondolkozás nélkül Betsy.

Gika feláll a matracról, majd felfedezőútra indult a szobában. Közbejárta, mintha a kérdésen gondolkozna, pedig igazából már rég tudta, mit fog kérdezni. Épp az egyik Betsyvel közös képüket nézte a falon, mikor hirtelen megfordult. Tudta, hogy akármit mondd barátnője, az arckifejezése mindent el fog árulni.

- Szerelmes vagy Jamesbe vagy csak tetszik? – hangzott el a kérdés.

- Nem fog bejönni Gika. Gyakoroltam. – szólt Betsy mielőtt még válaszolt volna. – Egyébként nem, egyik sem. Na, én jövök? – kérdezte végül.

Válasza kisebb csöndet hagyott a szobában, mindenki totál ledöbbent. Aztán végül Albus megszólalt, hangja kicsit rekedt volt, de lehet, hogy csak, mert már rég jutott szóhoz.

- Ezt nem hiszem el Betsy. Sőt, az egész suli tudja, nem értem, miért tagadod.

- Igen, valami nekem is azt súgja, nem vagy közömbös James iránt, akkor miért hazudsz? – tette hozzá Layla is.

- Layla, te tudsz normális hangnemen is beszélni? – kérdezte Scorpius, majd válaszul egy párnát kapott a képébe.

- Na, most én jövök. – szólalt meg Betsy, majd rámosolygott Jamesre. Kicsit sem izgatta, hogy az előbb épp az ő szerelmi életét beszélték ki.

- És én, mikor jövök mááár?? – kérdezte Layla. A válasz Albustól érkezett.

- Eljön majd annak is az ideje.

- Ja, azt is megbánod majd, hogy ma délután bekopogtál azon az ajtón. – tette hozzá James, mire az egész szoba nevetésben tört ki.

Most Betsy pörgetett. Mikor az üveg Gikára mutatva ismét megállt, mindenkiben felmerült a gyanú, hogy meg van babonázva, de jelen esetben ez Betsyt egyáltalán nem érdekelte, sőt, felkiáltott:

- Tökéletes. Na csajszi, felelsz, vagy jöhet az izgisebb rész? – kérdezte, majd a hatás kedvéért fel is állt.

- Ne kímélj. – egyezett bele Gika saját maga hatalmas leégésébe. Jellemző. Ráadásul még vigyorogtak is Betsyvel.

- Oksa. Hmmm... Na jó, az a rész majd később. – mondta Betsy hangosan gondolkozva a tökéletes feladaton. – Akkor most még csak a lazább rész következzen. Na, szóval. Írd rá a bátyókám mellkasára rúzzsal a neved. Nem nehéz feladat.

- És ha Scorpius nem egyezik bele? – kérdezte fancsali képpel Gika.

- Ne aggódj szívem, nincs olyan nagy szerencséd.

Scorpius csak kapkodta a fejét húga és Gika között. A lányok megkérdezték, hogy bele megy-e, először nem akarta, de aztán beleegyezett. Gika odament, fogta vörös rúzsát, amit soha nem használ se ő, se Betsy, majd ráírta Scorpius mellkasára, hogy: Gika.

- Remek. – mondta Betsy, majd hozzátette – Te jössz. Megint.

- Nem lepődöm meg. – mondta Gika és már sokadszorra pörgetett.

Az üveg Albusra mutatva állt meg. Gika benyögte, hogy „csodálatos”, majd megkérdezte a fiút:

- Felelsz, vagy mersz?

- Te mondtad, drága Gika, hogy mostantól már az izgisebb részek következnek. Merek. – válaszolt a feltett kérdésre nagy bölcsen Albus.

- De ugye tudod, hogy nem fog tetszeni a feladat? – mosolygott rá tök kedvesen Betsy. – Mármint, ha drága barátnőmön múlik.

Gika gyorsan karon ragadta Betsyt és elvezette az egyik sarokba, hogy megvitassák. Vagy két percig beszéltek, susmogtak a sarokban, majd hatalmas vigyorral a képükön térek vissza a matracra.

- A feladat... – kezdte Gika.

- ...meg kell fognod Layla kezét, de... – folytatta Betsy.

- ...nem engedheted el... – tette még hozzá Gika.

- ...reggelig. – fejezte Be Betsy.

- Őőő... - hallatszott az értelmes hozzászólás Albustól.

- Héé! – hallatszott a még értelmesebb hozzászólás Laylától.

- Majd valamilyen bűbájjal megoldjuk, hogy ne tudjátok elengedni egymás kezét. – mondta mosolyogva.

Elvégezték a bűbájt, így Albus és Layla az este hátralevő részében egymás kezét szorongatták. A furcsa helyzet miatt próbáltak minél messzebbre ülni a másiktól, így a helyzet még komikusabb lett.

Következőleg Albus pörgetett. Mikor a fiú meglátta, hogy az üveg legjobb haverjára, azaz Scorpiusra mutatva állt meg, rögtön szélesen elvigyorodott.

- Mersz, vagy gyáva vagy? – kérdezte habozás nélkül.

- Lökjed. Nem félek tőled. – mondta a szőkeség.

- Oké. Már vagy egy órája kiagyaltam, mi lesz a feladat. Szükség van hozzá Gikára is. Meg kell csinálnod 10 fekvőtámaszt, úgy, hogy Gika alattad fekszik. Na? – adta ki a feladatot gondolkozás nélkül a fiatalabb Potter fiú.

- Húú, ez tök jó feladat! – lelkesedett fel Betsy, de mikor meglátta barátnője arcán, hogy neki nem teljes mértékben ez a véleménye, inkább befogta a száját.

Scorpius ránézett Gikára, rákacsintott, majd mondta neki, hogy „Gyere!”, és elkezdték. A többiek végig röhögték, haláli vicces szitu volt. A 10 fekvőtámasz végeztével, mikor Scorpin és Gikán kívül mindenki a matracon fetrengve röhögött, Scorpius sunyiban adott egy puszit Gikának, és rámosolygott. Ezt senki nem látta, de jó volt így. Mintha kicsit közelebb kerültek volna egymáshoz (enyhén közel) ez alatt a délután és este alatt, így Gika már nem parázott annyira az éjszakától.

Mikor mindenki abbahagyta a nevetést, úgy döntöttek, most már aludni térnek. Betsy befeküdt az ágyába, James mellé. Ez érdekes szitu volt, de James nem zavartatta magát. Betsy kicsit furán nézett, de valószínűleg elfogadta a helyzetet. Gika még habozott, mivel Scorpius befeküdt az ágyába. Akkor ő most feküdjön be mellé? Vagy mit csináljon? Közben figyelte, hogy Albus és Layla is lefeküdtek a matracra, persze elég messze egymástól. Már amennyire a bűbáj engedte. Gika is nagy levegőt vett, majd így szólt Scorpiushoz:

- Menj arrébb. Én is akarok aludni.

A szőke fiú, kicsit arrébb mászott, hogy Gika be tudjon feküdni mellé. Mindannyian ágyban voltak, de senki nem aludt még.

Betsynek a beálló hatalmas csöndben fanatikus ötlete támadt. Arra gondolt, hogy milyen poén lenne már, ha hirtelen felkapcsolná a villanyt, és mielőtt a többiek észrevennék, gyorsan csinálna egy képet a Gika-Scorpius párosról. Némán jelezte Jamesnek, hogy mire készült, majd odaosont a villanykapcsolóhoz, telefonjával a kezében, gyors fényképkészítésre készen. A többek a szobában csak azt vették észre, hogy hirtelen felkapcsolódik a villany, majd Betsy elröhögi magát.